Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

64 II. Literatur a. A' magyar és erdélyi gyógyvizek. (Osann' munkája' megism. Folytatás. I. IX köt. 1. 218—235) Minek előtte többi híresebb orvosvizeink' előadásában Osann urat követnők, az általa csak névnél ,fogva említett, 's még is figyelmet érdemlő Erdő ß é n y é t kivántuk , mennyire kezünknél levő források engedik, olvasóinkkal megismertetni. T. i. melyebben fekvő re'fegeibe nem bocsátkozhatván , ottan nem dúlhat, dúlása következésében a' hegjegyeket (ragyát és ripacsot) elő nem hozhatja ; mert tudjuk azt a' bőrbetegségekről , hogy mellyek a' bőrnek fölsőbb rétegeit (a' fölbőrt , és a' Malpigh recze's hartyájánafc fölsőbb meg nem alakúit sejtszövetböl álló részét) bántják , azok körpályajókat lehámlással , lekorpádzással , lepikkelyedéssel végezvén , a' bőrt simán hagyják; azok ellenben, mellyek a' bőr mélyebb rétegeire (a' Malpigh reezés hártyájának edé. nyes szövetére, az idegszöniőlcsteruletre, a' bőrhártyára veszik magokat, azok hegjegyeket hagynak magok után. Tapasztalásbul tudjuk, hogy mind a' növényi mind állati már tökéletességüket elért lények is mennyire elpenyhediiek, eltespednek , elsenyvednek , hát még az élni esak most induló ragálymag hogyan diszelhetnék kellőleg a' világ sugarak Ievontával. Már ezekhői a' gondolkozni tudó olvasó előlegesen is kiveheti a' fölhozott fapasztalmánynak lehetségét, 's részemről csudálom, hogy a' prioristicai úton még eddig senkinek az orvosok köziil eszébe nem jutott efféle experimentumot tennie, és hogy valamint csak nem minden más jeles találmányt, úgy ezt is a' vak esetnek kell tulajdonítanunk , váljon nem hibázom e visszaemlekezíemben