Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

3) Jeles kóresetek. 57 sonló gömbőlyeg, egy oldalról a' másikra könnyen taszítható méhet a' sovány hasfalakon által két kezekkel teljesen meg lehetett markolni, a' nélkül, hogy a' személy fájdalmat érezne. — A' méh külső szája a' szemérem csontok öszve foglalásának felső karimájánál felemelkedve , és annak ajkai pöffedten kifelé (fodrosán) fordulva valának , és a' méhszájat nyitva tartották, a' méh nyaka mintegy meghosszabbodva érzetett, annak ürege pedig és a' belső méhszáj , öszve szorulva volt, azért is az előbb kifolyt kedvetlen szagú nedvnek kifolyása tökéletesen megszűnt, az egész terhesség ideje alatt a' havi tisztúlás épen nem mutatkozott. Ez elő hordott jelekből az állapotot elfajzott magzatnak tulajdonítván, annak mentül előbbi kiürítését sürgetni találtam szükségesnek lenni, azért tehát lágyító, és a' méh száj' kinyílását elősegítő gyógymódhoz folyamodván, következendőket rendeltem. Az egész alhast ziliz írral (ung. alth.) napjában háromszor bekenni, és a' köz lágyító füvekből (Spec, emoll.) készült vizes gőzre ültetni javasoltam, a' méh száj kitágítását pedig nyomszivacsnak a' méh szájba való bédugásával sürgettem. Minekutána csügedetleniil folytatott rendelményem , folyó évnek Boldog asszony hava 10-dik napjáig mellynek éjjelén a' méhnek belső szája annyira kitágult, hogy a' méh üregéből, a' ki húzott szivacs után, a'benne foglalt nagyon kedvetlen bűzű barnás sárga folyadék bőven kezdett folyni, a' között pedig valami rohadthártya forma darabok keveredve hullottak, még azon hónap 12-én teljesen kitágulván a' méh szája, és nyaka az elfojtott magzat is kiüríttetett, melly a'betegnek te-