Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

1) A' pesti I. fiók kórházi előadás. 31 hogy azt valami energiával vinné végbe, tehát a' bujasenyvnek mint lázatlan kötegnek gyógyításában késedelmes. A' lázatlan kötegek* gyógyítása nem elébb gyökeres, mint ha azok ellen az Organismus nagyobb erővel az az láz' képében hat vissza. A' higany pro se és p r i m a r i e, hanem ha igen sok idő múlva , lázt nem okoz ; a' nyálfolyással járó lázat, mint másodlagos tüneményt, kell tekinteni, melly csak olly esetben tölti-bé helyét az előleges láznak, ha már a' test a' higannyal el van telve (— Inunctionscur). Azon gyógymódban, mellyet követek az opiuiu és bodzavirágforrázat némi neműkép' lázt okoznak, még pedig az első egyenesen a' bőrre intézett élődi hatásával —; a' második mint izzasztó szer második az az következési erejénél fogva. A" három szer tehát együtt felel-meg az alapos gyógytervnek, mellyben a' negyedik nap' kihagyása azon okból történik, minthogy az érezek fölszívatása, mint az organismustól legtávolabb álló testeké lassabban szokott végbe venni 's azokból a superfluum az emesztettel ! űriletik-ki. A' bujasenyves köteg és fügöly' gyógyításánál a' Calomel és sulphur auratum antimonii három nap alatt ugyan azon mértékben két szemerig, ital gyanánt pedig a' sarsaparilla főzete adva, szokott szereim. Helybelileg a' fügölynek pokolkő olvadékkal való bekötése, vagy étetése, vagy lemetszése szükséges. A' csontgumos bujasenyvnél minél rettentőbb ez, annál gyorsabb segélyt ád a' Dzondi gyógymódja ; de egyszeri dosis labdacs nem mindég elégséges. Illyen esetben ritkán ismételtem azt, hanem helyette nagyobb foganattal használtam a' szürke higanyos