Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Hatodik füzet

3) A' rozsanya cheiniai tekintetben. 197 éjszaki tartományok' éghajlatának sajátsági változékonysága ama' szomorú híreszteléseket váltig elenyészti, és mostanáig egy példa sincs, hogy a' valódi pestis v ilágrészíinkben magától nemződött vol na. Legbelsőbb meggyőződéssel ismétlem teliát utoljára Montesquieu' szavait, rnellyeket akár ezen czikkely' elejére is tehetek vala : A' dögkórnak egyetlenegy kifejlődési helye a' Delta , minthogy másutt sehol a" világon nem találtatnak egyesülve ugyanazon feltételek, t. i. egy nagy, hő, nedves, állati anyagoktol meghatott, rónaság. A' hőség ellen az ember semmit sem tehet, a'nedvesség ellen keveset, az állati anyagok ellen mindent, és ezen anyagok' elhárítatása után a' dögkór örökre meg van semmisítve. (Annales d' hygiene publique, Oct. 1831. után Froriep's Notizen aus dem Gebiete der Natur- und Heilkunde. Dd. XXXII). Dr. Horvát h József. 3) A' rüzsanya chemiai tekintetben. Wiggers után. Az üszög, a' rozsda, és a' szarvasrozs vagy anyarozs, v. rozsanya három beteges jelenés leginkább a' polyvás, széna, pázsitos gyepfüveknél; a'két elsőre nézve nagy zavart találni a' régi íróknál. A' rozsda kiilönfele növényeknek betegsége, mint a' farkas futéjnek , varjatövis bengének , sóska borbojának , de leginkább a' polyvás növényeknél jön-elő, mellyeknek leveleit, kalászait és magvait elfoglalja , barna és sárga poroses forma foltokkal behinti, mellyek pontos nagyító megvizsgálá14 *