Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Ötödik füzet

2) A/, égetőszerekről. 117 III. Átalános javallatok az égctoszerek használatára. A' régiek, mint már fölebb említők, határtalan bizodalommal voltak az égetőszerek iránt; és azért csak igen kevés betegségek vágynák, mellyekben az égetőszereket ne használták volna; sőt némellyek azokat mint utolsó menedékhelyet tekintvén, minden lehető betegségekben ajánlották *). Azonban világos dolog, hogy a' régiek ezen pontban a' valón túl csapongtanak. Az líjabbak tehát az égetőszerek gyógykörét keskenyebb határok közé szorították; de a' javallatok és ellenjavallatok meghatárzásában még ma is különbféle véleményekre oszlanak. A' mennyit az orvostudomány mostani állodalmában , a' tapasztalások eredményei bebizonyítottak , az égetőszerek a' következő esetekben javallatnak : 1) A z o n nyavalyákban, m e 11y e k az élettehetség gyöngeségen, z songhiány o n (atonia) vagy tökéletes szélhüdés e n alapszanak. Hol tehát az élettehetség akár az egész életműségben , akár annak bizonyos részeiben az erőhiány legnagyobb mélyébe süllyedt ; következőleg egy átható és megrendítő ingerre van szükség, [ilyenek az ájulások , a' cholera , szélhüdések, zsonghiányos fekélyek 's tb. 2) Az érzékeny élet sok minőséges hibáiban; nevezetesen az ideges fájdalmakban , *) Ezek közé nem csak Abulcasis tartozik, hanem F i e n u s Tamás is, ki (De cauteriis. Lib. 1. C. 21) imígy szól : Cum omnium remediorum facilitates eauteria in se contincant , mir um non est, si en omni affectuum generi dicamus convenire.