Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Ötödik füzet

2) A/, égetőszerekről. 31 's tb. nézve vannak némelly közönséges tulajdonaik, mellyekben az égetőszerek minden fajai megegyeznek ; azért előbb az égető szerekről átaljában fogunk szólani, és csak aztán azokrul különösen értekezni. Az égető szerekriil átaljában. I. Az égető szerek foganatai. Ugyan azon égető szernek több foganatai vannak, méllyeket a' helyesebb előadás végett, elsőés másodrendiekre fogjuk iiilönböztetni. Amazok az égetést közvetlen követik, ezek pedig az elsőrendi foganatok következelinei. A) Elsőrendi foganatok. Ezek a' következők: 1) Az életfolyam helybéli izgatása és magasítása. Minden égetőszer, még a' legenyhébbik is, izgatólag mrnkálódik, és csak a' kisebb vagy nagyobb behatásiul az égetőszernek, és a' beteg életmüség érzékenységi fokátul függ, hogy ezen izgatás majd egész végij csupa helybéli marad, majd pedig az egész életmüségre is elárad. De a' legelső foganata bizonyosan minden égető szernek helybéli. Ezen izgatás által az állati élet egyszerre fölindítatik, az érzékeny köz föl lázul, és fájást gerjeszt, az izgékony élet is fölserken és az izmok nagyobb összehúzódását eszközli. A' tengfolyain is az érintett helyen tetemesen magasítatik. Ekképen tehát gyuladás támad, melly az égetőszer minémüségéhöz és a' megérintett rész természetéhöz képest majd csak csekély és fölületes marad, majd mélyebben hat és loblázt is támaszt. 2) A' ten gélét m ásítás a. Az égetés után a' tapintott részbe a' nedvek összetorlanak, más ré-