Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)
1833. Ötödik füzet
1) Budán vörhenyjárvány. 101 valamint azon oknál fogva is, hogy zsebréket szül igen könnyen, nem ajánhathatnak. Vannak, ámbár csak ritkább járványos esetek, mellyekben a' torokgyík mindjárt kezdetekor gonoszindulatú tulajdonságot veszen magára; illyenkor a' beteg lázong , a' bőr hősége azonban még sem valami igen nagy, a' nyelés szer fölött terhes, a' szájés toroküreg dagadt, fájdalmas; és halavány inkább mint komorvörös, a' szájnak gőze szerfölött kellemetlen, álmosság és félrebeszéd jelennek-meg. Vérbocsátások illy esetben károsak. Ellenben az idegébresztők, a'posgyőzők (antiseptica), a' pézsma, a' káfor, a' kappanőr hasznosak. Neumann szerint (1. Specielle Path. n. Ther. 1. B. 598. 1.) a' beteg nyakára kívülről tiszta folyó hugyag (ammonia pura liquida, s. liquor aminonii caustici) dörgöltessék-bo , a' torok pedig zsályafőxettel és savított sósavas vízzel (aqua oxymuriatica) öblöngettessék-ki. A' külbőr erős bőrizgatók által ébresztessék a' vörheny kifejlődésének teljesítésére; melly szerek elégtelenek lévén , a' betegnek egyetlen sacra vitae ancorájok zuhanó fürdőben (Sturzbad) áll, mellyhez illy kétségbeejtő körülmények közt nyúlni, el ne mulasszuk. Ha a' beteg fájdalom és égésről panaszkodik gyomortájékában, 's egyszersmind őtet a' hányinger (Brechreiz) is bántja, vagy valósággal hány is , akkor gyomorgyuladás van jelen ; itten a' legczélirányosabb szereket teszik a' fájdalmas részre rakott nadályok, belsőkép pedig igen híg mandolafejet; a' gyomornak fölizgatott állapotja miatt minden egyébb szerek keriiltessenek; magok az allövetek is, mivel izgatásokkal a' köteget a' belekre csalhatják,