Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

í) Bitjusfcny vnék orvoslása higany nélkül. 79 zas inozgalmok közt szinte magoktól gyógyuló mellékformákat (skerlievo *), falcardina , inaskor, laonda 's tb.) képzett-ki épen ágy, mint azt a' bél poklosság tevé , midőn enyhülni

i ritkulni, 's lassanként kiveszni kezdett. Ezen változásaiban a' bujasenyvnek lehet keresni okát, hogy az líjabb időkben kevesbbé hathatós orvoslásnak is enged. Nevetséges ellenben azt hiuni, hogy a'nyavalyának gyen* gédebb formája a' gyengédebb orvoslásban alapszik. 2) A' bujasenyv földünk' külön pontjain igen különböző. Millyen az Skócziában, Canadában, Aegyptombnn , Numidiában , Libyában , Feczben , déli Amerikában, a' délszigetekben, keletindiában, éjszaki Aziában , Perziában, a' Sierra Leonában, a' Csaesaj mellett: millyen a' skandináviai, magyartengci'melléki 's tb 's tb bujasenyv ! IIa meg van is mutatva hogy a' baj némelly tartományokban és formákban higany nélkül is, egyáltaljában pedig igen könnyen meggyógyul; ha ezen túl még több felé meg fog is ekkép gyógyúlni; még sem szabad ebből azt következtetni, hogy a' higany 's a* szigorú, mélyen beható gyógyítás mindenütt szükségtelen. Ezt állítani épen olly képtelenség, mint a' bujasenyvet a' természetre magára bizni azért, mert azt, más kütegesbetegségek' hasonlatosságára, a' föld' némelly részeiben maga a' természet' orvos ereje gyógyítjaineg. Egyéb iránt is úgy látszik, hogy a' helyek' közelvolta nem teszi mindenkor lehetővé vagy elfogadhatóvá ugyan azon orvoslást. Libyában és Numidiában épen akkor vétetett észre a' bujasenyvnek természet-általi gyógyítatása , midőn Afrika' éjszaki *) L. orvosi Tár, 1832. VII. iciiteí > lap. 112—110.