Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

70 II. Literatur«. a/.ok nagyon meg valónak gyuladva, elébb nadályokat tétetett-fel , 's meleg kását, az után ha hullámzás (fluctuatio) vétetnék észre, szúrást tétete, de ebbe tépetet (linteum carptuni) nem dugatott, hanem béfüdette meleg kásával , míg a gonyedés nem fogyott-meg és sárgás vizén kivűl egyéb már ki nem folya belőle, ekkor ragasztó tapasszal ragasztá-be. A'függölycknéi (condylomata) a'legnagyobb tisztaság mellett nyomás , metszés , elkötés vagy étetéssel élt; végre a' köz bujasenyvet (lues) , melly olly betegeknél, kik nem orvosoltattak higannyal nem , és csak olylyanoknál jelcnt-meg, kik avvpl korán és gyakran éltek , eleinte szigorú , de nem sokára ismét valamivel bővebb életrend mellett, váltogatva adott sós hashajtók, savak vagy szárcsagyökérrel (rad. sarsaparillae) és dárdannyal (stibium) orvosolta; hol kötegek (exanthemata) voltak jelen , fürdőket ajánlott korpával vagy fotjér gálicczal, timsóval, salétromsavval 's tb, , azokat pokolkő-olvasztékkal kenette. Ezen gyógybánást Dr, Fricke nem lohellenesnek (antijthlogistica) hanem észirány ósnak (rationalis) akarja neveztetni. Előadása szerint ő néha mesterséges fekélyeket készített, egy kis darab rágó higanyt (mercur. sublim, corrosiv.) tevén a' kis ajkak vagy a' makk-koszorú megé , 's a' betegnek sok járást, ösztönöző életrendet engedvén 's a' tisztogatást megtiltván. Három négy nap múlva a' mesterséges fekély minden tulajdonságaival 's bélyegző jeleivel birt a' fertezés által gerjesztett bujasenyves fekélyeknek. DesrueUes Tárizsban 1825 óta viseli gondját a' Val-de-Grace nevű kórházba felvétetni szokott bujaseny veseknek ; 's — úgy mond — ez ótq