Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

2f> I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. szól, az embernek szemhéjaira tér által, állítvánj hogy azok, a' nekik saját izmok nélkül is inozdítutnak , még pedig a' szemgolyónak mozdulatánál fogvást. — A' bőr .a' fölső szenüircgszélről valamennyire befelé tér, és a' szcmgolyónak fölső és első részén fekszik , ezzel sejtszövet -, és épen azon helyen, hol az szemhéjjá képlődik , a' köthártya által köttetik öszve. V bőrnek ezen a' fölső szemüregszél meg a' szemgolyó közé bocsátkozása , meg ez utolsóval sejtszövetnél és a' köt hártyánál fogvásli üszveköttetése miatt , ugyan annak a' szemgolyó' aláfelé mozdultával, a' szemgolyó meg a' szemüregszél közötti hézagból elő kell jönnie. A' zárizomnak minden különös cselekvősége nélkül követi a' szemhéja a' azarubártyának alá felé mozdultával, a' szemgolyónak mozdulatát épén ügy, hogy pillaporczi szélével egyenletesen nyülik a' szaruhártyának a' tiilk4 hártyávaU egyesületéig, minél fogva a' világnak egyenletes beesése tétetik a' szemnek legtöbb mozdulatai alatt lehetségessé. De nem csak alá felé követi á' szemhéj a' szcmgolyót, hanem még föl felé is , a* hol ismét a' szemüregszél, meg a' szemgolyó közötti hézagba járul vissza. Ugyan ez történik , de csekélyebb lókban , az alsó szemhéjjal is ; ez pedig az alsó szemüregszél meg szemgolyó közötti völgy ületből csuk a' sejtszövetnél és köthártyánál fogva húzathatik , és nyomathatik előre és vissza. A' inondoltakat a' következendő kórcselnek kell bebizonyitnia. A' bénulási szemhéj lepel egy fekély után támada, melly a' fölső szemüregszél , a' szemgolyónak fölső fölőlcte között, meg az ezen hézagba türemlett bőr alatt létezett. Az olly tetemes volt, hogy a' szem' tengelyének vízmentes irányával a' szemfény, a'