Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

2) Vegyes közlések ki vonalokban. 63 Uek nyavalyáik által idézteinek is elő , mindazáltal még az agy' meg idegrendszer némelly báníulmainak kísérőik is. Az utolsó nyavalya-egyesületbeni előtiinésiik semmiképen sem nagy jelentésű , minthogy hathatósságuk és tartásuk nagyobbára , valamelly idegnyavalya' ostromának idejéhöz köttetik. A' szemnek és agynak nyavalyáiban pedig nagyobb részint tartósak, és aztán, a' kiképződésuek magas fokán lévén jelen , a' láttehetségnek legnagyobb sértésével járnak együtt, ügy hogy a' betegek , a' tárgyakat , valamivel nyilvábban akarván megismerni, egészen közel kénytelenek a' szemköz tartani, és szemhéjaikat majd nem egészen bezárni, hogy igy a' szemhéjakat a' zárizom' erejénél fogva feszithessék meg. Nagyobbára mindkét szemet egyszerre lepik meg, néha, de még is ritkán, már a' születéssel, és minden kedvélyindulattal növekednek. Mivoltos okuk, a' szemizmoknak rángó (clonicus) görcsük , a' szemgolyoknak csendes , gyönge, rángó hullámzóinktól kezdve, egész a' hihetetlen sebességgel történő forgásukig. A' mozgások kétszeres neműek, vagy fíiggélynemű, vagy pedig kerengő (rotans), az elsőbb leggyakrabb, ennél ez alatt kiváltképen a' belső és külső egyenes szeinizmok vannak váltólag cselekvőségben az alatt, hogy az utóbbiban minden izmok apró sebes váltólagságokban részesülnek. Mindkét módra kivált az elsőre az akaratnak van még kezdetben valami kevés befolyása, de későbbre ez is egészen elenyészik. A' függélynemű m o zgás, a' tulajdonképeni szenigörcse (nystagmus) a' golyonak, a' következő nyavalyákban találtatik; 1.) A' moroknál — fekete hályogoknál (amauroses) — mellyeknek az idegrecze' nyavalyáiban vagyon