Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

3) Vegyes közle'sek kivonatokban. 207 mellyre a' beteg a' fenyííinag főtt levét issza. — El­ső napokban nem mozdiíl a' betegség, minden úgy marad a' hogy az előtt volt , sőt még öregbedni lát­szik a' baj ; 5. 6. 10. napra azonban vizellet által rettentő nagy mennyiségű húgy megyen-el, avagy a' mellrűl a' bőr alá vonul a' baj , 's innét nem so­kára könnyen elmúlik. Később napjában csak két­szer , utoljára pedig csak egyszer kap a' beteg port, az egész orvoslás pedig erősitő szerekkel záratik-be. —• A' szerző több szerencsés eseteket hord-föl Hufeland Journalja 1831-diki májusi füzetében. 109) Az acajou gyanta (Acajouharz) mint étetőszer (causticum). Az anacardium, vagy is cassuvium occidentale dióinak, avagy a' nyugot-ind elefanttetveknek gyantája már a' + 15° folyó, olaj sűrűségű, a' + 10° megalszik, élcs-szurós ízű, éte­tő erejű, és szép vörösbarna színű; a' bőrre téteti vén igen erős hólyaghúzó tulajdonokat mutat, he­lyén hosszabb időre barna foltot hagyván. Vizben föl nem olvad, de annál könnyebben léiben, égényben, a' zsíros és szállékony olajokban. — Kaphatni ezen gyantát ha a' diókopács (Fruchtschalen) léibe (alko­hol) vettetik, és aztán a' gyanta forró vizzel mosa­tik , hogy a' tím-(tanninum) és gubicssavtúl (Gallussäu­re) ekként megtisztuljon. — Minden növényállomá­nyok közt ez bir leghatalmasabb hólyaghúzó erővel, a' bőrre tétetvén a' megégetésnek (Verbrennen) minden tüneményeit előhozza, a' vörösségtúl kezdve egész a'varkepélesig , a' kőrösbogárnál hevesebben és tartó­sabban munkálkodik. Hasonló mennyiségnyi zsirral és viasszal öszvevegyítetvén, hólyaghúzó zsirrá (ung­ventum epispasíicum) leszen. Használni akarván, csak egy fertály óráig hagyjuk a'bőrön , és aztán ungven-

Next

/
Thumbnails
Contents