Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

1 SO í. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. U t ó i r á s. A' jelen eset a' ritkábbak közé tartozik ugyan, lehetetlennek lenni azonban nem gondoljuk , hogy a' vizellő életművek rendszerének takon, hártyáján beteges állapot alatt szörtermődés ne történhetnék , mert, azt, hogy talán másonnét jutott volna á' vizellő uta kba a' szőr, nehezen tehetni-fel, nem úgy mint a' Dr. Windisch és Eckstein consil. által Orv. Tárunkban közlött orsónya-geliszta. Az egész bőrrendszert (mind a' külsőt mind belsőt, Vagy is a

J takonyhártyát) úgy kell képzelnünk mint egy termő gabonatelket, mellybe a' mirigyek töménytelen számú durványainak magvai el vannak hintve , a' környülményekhöz képest más és más részekké kelendők , mert azok a' külső bőrrendszeren szőrökké, hajakká, körmökké és faggyúmirígyekké , a'belső bőrrendszeren pedig fagakká és takonymir/gyekké fejlődnek.—• Úgy látszik, hogy a' takonymirígyek teszik* a' bőrrendszer mirigyes részének eredeti képeletét, mellyek aztán a' környülményekhöz, nevezetesen a' physiologiai kifejlődésekhez képest hajakká , mirigyekké , körmökké 's tb. fejlekednek. Takonymirígyek mindenütt lévén jelen , nevezetesen hajak mindenütt fejlődbetnek-ki, nem de férfiúi korban az orrlikakban a' takonyhártyán csak nem minden embernél szőrök termenek , ágy a' méhhüvely takonyhártyával fedett bemenetelét szinte finom szőrök környelik ; ollykor pedig a' kötbártya szélein taknyos természetének ellenére szinte szőrök termenek ; tehát a' ielen esetben miért ne történhetett volna a' * ,, a f vizellő-utakban is szörtermődés? a' szőrök azonban a' vizellő utakban ellenséges elemben lévén , ott a' takonyhártyán meg nem maradhattak, hanem idő•