Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

1) Az ifjabb kor' orvosi rendszerei. 191 is nem egyéb, mint rendes munkálódás, hozódik elő, csak hogy kelletinél nagyobb vagy kisebb erővel. Az életerő soha sem magasztaltatik 's nem is nyomatik-le közönségesen 's egyformán; mert minden beteges változás egy műszer vagy műszeres szöveten kezdődik, 's innét közli természetére nézve mindég hasonló rendetlenségét, a' már mondott mód szerint, más résszel — de ez is csak hely-? b e 1 i 1 e h e t, és a' többi egésséges részeket ellenkező tulajdonságuakká változtatja: a' felmagasztalt rendetlenség a' többit lenyomja 's viszont. — Az izgatott részre kelleténél mindég több nedvek tódulnak , a' mi felesleges táplálást huz maga után , 's ennek későbbi követője elkorcsulás (desorganisatio). Ellenben a' részes életi munkásság megkisebbitése táplálásbeli hiányt okoz , de néha passivus nedvtorlongásokat is hozhat-elő. Nevezetesebb izgatás nem maradhat helybeli, hanem mindég az idegek beteges sympathiájánál fogva más életművekre vivődik által, de a' mellyek akkor sokkal nagyobb mértékben szenvedhetnek a' kezdetben sinlődő életművnél. Innét származik a' metastasis , vagy crisis és gyógyulás ; a' szerint t. i. mint a' betegség belső vagy külső részekre húzódik. Az izgatás rendesen egyforma szöveten vándorol, de néha idegenre is átköltözködik. Ha ezen izgatás következésében a' vér egy szövetben öszve tódul, daganatot, verességet és forróságot, ezeknél fogva gyuladást okoz; de a' helybeli fájdalom elmaradhat, és ez többnyire csak a' sympathice ingerlett részekben szokott, kisebb vagy nagyobb mértékben , jelen lenni. — Soha sem változtatja a' gyuladás idegen behatás nélkül természetét.