Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

1 SO í. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. más lehessen ott, a" hol külső észre vehető jelei a' betegségnek nincsenek. Ezen vizsgálódásmóddal nyert betegség szükségesképen egymástól mindég különbözik, minek az az oka , hogy alig van betegség , nielly épen azon egy forma jelenetekkel járjon, ide számlálván, minden legkisebb 's méllékes jeleneteket is. Innét van, hogy Hahnemann az ő végetlen számú 's formájú betegségesetiben rendszert nem akart , vagy legalább nem tudott ösmefni, 's azokat csak a' nélkül halmozta össze. Ámbár meg kell azt engedni a' hasonszenveseknek, hogy találkoznak olly esetek, mellyeken a' betegség' fő oka, mellyel ők soha sem gondolnak, már vagy elmúlt, vagy legalább a' már most jelen lévő betegségbe (melly mind az által ismét belső bajon alapul) befolyással lenni megszűnt, avvagy épen orvosolhatatlan, és igy az utolsó esetben az orvoslást csak kijátszaná , 's czélirányos hát csak a' jelenetek háriígatása ; de ez akkor is csak kórtüneti orvoslás (cura symptomatica) marad , és nem lesz gyökeres , nem is lehet. I)e hányszor tapasztalunk ellenkezőt. Az ideges bajok sok ideig lappanganak jelenetek nélkül ; a' váltó láz' tiszta apyrexiájában megszünt-e a' betegség'? Mi hozza hát ismét elő'? távol légyen mindazáltal, hogy az ő szent czéljok a* különszerek' (speciíicumok) kutatásában megsértessék. De , fájdalom! mennyire tarthatunk ezen fáradozás háládatlanságától, az ezredek óta lelt valósággal-kiilönszerek' száma 's eredete intenek. Minekutána a'betegség külső jelei ügy fel vágynák jegyezve , hogy azok a' jelen való betegsognek világos képét adhatják , akkor választ a' hasonszenves a' mondott mód szerint megpróbált gyógyszerek