Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

1) Az ifjabb kor' orvosi rendszerei. 181 ságai egymással ugyan foganatjukra nézve megegyeznek ; mert mind ketten kisebbítik az izgékonyságot , lassitják a' vérforgást 's enyhítik az állati hévséget , sőt visszaélés által ellenkező (lankadt) állapotot is hozhatnak elő ; de egymás "helyét be még sem tölthetik. Melly különbség leginkább figyelmet érdemel a' vérürítésekre nézve, mellyeknek akkor van helye ha a' felmagasztalt állapotnak főoka a' bővérú'ség. De magok itt közvetve vagy közvetlen ellen izgatok sem munkálódnak egy formán , mert bírnak kiválasztott erővel (vis electiva) , igy a' hánytató borkő a' gyomor és tüdőlobnál, a' gutt-mézga (guinmi guttae) a' belek gyuladásánál és vérhasnál, a' vas-készítmények a' méh lobnál, a'kőrösbogarak a' vizellő utak gyuladásánál a' legjobb sikerrel munkálódnak. Eleg legyen ennyi e' zavaros rendszerről. III. H v. h n e m a n n. H a s o n s z e n v' rendszere. A' szünet nélkül felebb törekedő emberi elme alig adta magát valaha világosabb példányban elő, mint említett Dr. Hahnemann Sámuelben ; ki a' világ szerte virágzó orvosi tudományok' széles mezejét keskeny határok közé szorítottnak érezvén , egy ennél fentebb álló rendszer' alapításáról gondolkodott. Egyedül könyvek olvasására szentelte eletét; 's mint iró, csak hamar közfigyelemre tett szert. A' kínahéj ötleté az első szikrát kémlelő elméjébe , midőn Gullen' gyógyszeres munkáját fordítaná. Ugyan is a' kína tehette őt figyelmetessé arra: hogy a' gyógyszerek a' betegségeket talán a' m i a d e n g y ó g y s z e r b e n t u 1 a j d o n k é p e n •itJbs* A