Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Második füzet

III. Vegyes tudósítások. 157 Krimer ráösmervén az ólomméregre a' foganatos császárforrást, külső- és belsőkép, napjában háromszor 8 csöpp Laudanumot, az oszlató allövetet rendelte — de hiában. Három hónapi orvoslás után a' nyugtalan beteg a' hápolyi solfatarába utazott , a hol néhány nap múlva eszetompdlva , vakon , szélhüdten kegyetlen görcsök és rángódások között végezte életét. Egy fiatal barna személyt a' kendőzvágy érte utói. Festéke Kremniczfehér lett, mellyet addig dörgölt bőrébe be, míg a' rajta elhúzott fekete posztón semini sem maradt. Krimer mondhatott mindent, nem használt semmit. Fiatalabb testvére ezen személynek rühös korában nem tisztán gyógyult ki, ennek tehát Autenrieth szerint a' kali sulpburatuin erős olvadékját rendelte külsőkép, az imitt amott előjövő pattanások' mosása végett.— Történetből az öregebb testvér arczán az ingerelt comedok miatt pattanások támadtak, mellyet neheztelvén egy estve a' nevezett olvadékkal kente-meg orczáját, 's másnap reggelre elhűlve, feketének, mint egy szerecsen , látá magát. A' kendőzőércz a' kénezett hamaggal és a* bőrrel egyesülvén a' feketeség a' mosás után is virított, 's néhány hétbe keriilt, mikorra a' nevezett személy bőréből kivedlett, mire a' kendőzésnek azután békéthagyott. Egy nevezetes kaczérnak minden csudálta hófehér karjait. Tudva volt, hogy magát nem kendőzi ugyan, de illatozza. Egykor estve egy társaságban az égő gyertya karjára esett, mellyet azonnal világos vöröslő láng borított el, foghagyma szagot hagyván hátra. A'lepörzsölt mintegy dülöngve szaladozott ide 's tova. A' szája' szaga villót (Phosphorus) árult