Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

110 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, questo carattere bilioso al massimo grado " ) a' váltólázak csorvás kórbéleggel igen gyakorta előjőnek ; hanem nem minden váltóláz csorvás kórbélegii azonnal, mihelyt támadása alatt csorvás tüneményeket mutat, azt valósággal csak a' lázszíínet ideje mutatja meg. — Gyomor — csorvás — gastrisch — saburrhale —- váltóláz igen keves van, valamint csak ugyan általában csórva az első utakbau sokkal ritkábban találtatik, mint a' hogy közönségesen az orvosok gondolják. Az orvos gyakorta adott hánytatója által a' fölvett eledeleknek nagy mennyiségét gondolja kiüríteni, holott a' legnagyobb erőlködések közt is alig bir a' beteg egy keves nyálkát kiokádni. Epecsorvás kórbéleggel járó váltóláz már gyakrabban fordul elő, sőt a

! mélyen fekvő mocsáros helyeken főkép a' leghevesebb évszakban igen nagy számmal tapasztaltatik. A' lázszűnetnek ideje eléggé szabad, a' szemek fehére, az arczszin sárgás, a' nyelv főkép gyökerénél vastag sárga tapadókkal fedett, a'gyomorbűi csorvás szag emelegföl, a' szájíz keserű , a' gyomortájat nyomasztó szorongás kellemetlen érzelme bántja , böfögés , könnyed ímelygés, ollykor a' jobb porczallyí tájon tompa fájdalom, rekedt szék, gyakorta azonban epés hasmenés, sárgás-vörös vizellet. — A' láztámadás alatt ezen tünemények föltiinőleg öregbednek; melly állapot leginkább olly embereknél áll be örömest, kik altestbeli zsigereik , *) főkép májok dugulásaiban szens) Zsigcr = Viscus. Szeged vidéki szó, íeszen tarom, vagy juh aprólékját , tüdejét , máját , szívét , 's lb. (1. Nátly József némelly vélekedések a' magyar nyelv ügyében. Szeged. 1825. 44. I-). Ezen szó a' kecskeméti vidéken is divatlik , hallottam egy jeles magyarajkú asszonyíul, de ott dzsigernek mondják- H—í-