Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

110 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, questo carattere bilioso al massimo grado " ) a' vál­tólázak csorvás kórbéleggel igen gyakorta előjőnek ; hanem nem minden váltóláz csorvás kórbélegii azon­nal, mihelyt támadása alatt csorvás tüneményeket mutat, azt valósággal csak a' lázszíínet ideje mutat­ja meg. — Gyomor — csorvás — gastrisch — sa­burrhale —- váltóláz igen keves van, valamint csak ugyan általában csórva az első utakbau sokkal rit­kábban találtatik, mint a' hogy közönségesen az or­vosok gondolják. Az orvos gyakorta adott hánytató­ja által a' fölvett eledeleknek nagy mennyiségét gondolja kiüríteni, holott a' legnagyobb erőlködé­sek közt is alig bir a' beteg egy keves nyálkát kiokádni. Epecsorvás kórbéleggel járó váltóláz már gyakrabban fordul elő, sőt a ! mélyen fekvő mocsá­ros helyeken főkép a' leghevesebb évszakban igen nagy számmal tapasztaltatik. A' lázszűnetnek ideje eléggé szabad, a' szemek fehére, az arczszin sár­gás, a' nyelv főkép gyökerénél vastag sárga tapa­dókkal fedett, a'gyomorbűi csorvás szag emelegföl, a' szájíz keserű , a' gyomortájat nyomasztó szorongás kellemetlen érzelme bántja , böfögés , könnyed ímely­gés, ollykor a' jobb porczallyí tájon tompa fájda­lom, rekedt szék, gyakorta azonban epés hasmenés, sárgás-vörös vizellet. — A' láztámadás alatt ezen tünemények föltiinőleg öregbednek; melly állapot leginkább olly embereknél áll be örömest, kik al­testbeli zsigereik , *) főkép májok dugulásaiban szen­s) Zsigcr = Viscus. Szeged vidéki szó, íeszen tarom, vagy juh aprólékját , tüdejét , máját , szívét , 's lb. (1. Nátly József némelly vélekedések a' magyar nyelv ügyében. Sze­ged. 1825. 44. I-). Ezen szó a' kecskeméti vidéken is di­vatlik , hallottam egy jeles magyarajkú asszonyíul, de ott dzsigernek mondják- H—í-

Next

/
Thumbnails
Contents