Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

3) A' hangtöineszi kórhatárzat. 89 tik. Ugyan ezen tünemény tapasztalatik akkor is, midőn a' légcsővek az átizzadat által Öszve vannak nyomva. — Ha a' tüdők öblösségei a' légcsővekkel közösülésben vannak, akkor a' köhögés ügy hangzik, mint a' gőgben , de a' hangzat nem terjed annyira. — Midőn a' mellbeszéd az öblök bedugódása miatt eltűnik, az köhögés által pótlatik ki, vagy legalább bömm — stertor — hozatik elő. — Általában minden lehelési tünemények erősebbek köhögés közben ; hol mégis meg kell azt jegyzenünk , hogy az erősebb köhögés az öblöket gyakorta eltompítja. A' szív tüneményei. A' szívnek betegségei hangtömesz által négy alak alatt hoznak elő kórjeleket: a) azon tájnak terjedése, mellyre a' szívdebegések terjednek, b) ezen életmű mozgásának ereje, c) a' zörejnek módja és ereje, melly a' szív öszvehuzódásai által okoztatik, d) azon rendarány —rhythmus — mellyben a' különböző részek mozognak. — Azon hely, mellyben a' szívnek debegései éreztetnek, majd tcrjedettebb majd korlátoltabb mint az ép állapotban. -— A' szívnek debegései nem minden részen és nem egy erővel hallatnak ; hanem a' következő renddel: a) a' bal hónally tájtul a' gyomor bal részén, b) a' jobb oldalnak ugyan azon vidékein, c) a' mellkasnak hátsó bal táján, d) a' hátsó jobb tájékon ; — tisztábban hallatnak a' mellső — anterior — bal, tompábban a' hátsó jobb vidéken. Ha a' szívnek debegése mind ezen vidékeken hallik, az a' falak gindárságát — laxitas mutatja az öblöknek kisebb sűrűségével, vagy azoknak szenvedő — passiv — kitcrjedésevel. — A' szív debegéseinek nagyobb vidéken való hallhatása, ollykor a' rajta kívül lévő részekben tanyázó okoktul függ, u. ni.