Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

82 III. Vegyes tudósítások. vaj forrásához hasonlít, mellynek különös fajtáját hozza még föl Laennec, t. i. az ágy nevezett rotyogót — rale crepitant sec a grosses bulles , ou craquement — , mellyet ő azon hanghoz hasonlít, melly a' száraz hólyagok kifeszítése alatt hallik. Ez pedig a' tüdők légrekedésének — emphysema — jele. A' szózatnak tüneményei. A' szózat gyakorta erősben hangzik, sőt hangzik ott is, hol másként semmi visszahangzásnak nincsen helye, melly azon helyre nézve , melly füllel tartatik, *) különbözik.— A' szózatnak visszahangzása a' tüdők egésséges szövetében csak csekély, hangtömesz segedelmével valamelly rezgő , ahoz hasonló mozgást érzünk, mint a' beszélő ember mellére tett kezünk tapasztal. — Ha a' hangtömeszt a' gőgre — larynx — es a' gőgsíp fölső részére alkalmazzuk, a' szózatot a' hangtömesz csőjén általhatni halljuk , melly a' hallgatódzó fülben hatalmasan zeng, 's gátolja a' másik fület, hogy a' légen keresztül jövő ugyan azon szózatot hallhassa. Mivel ezen visszahangzás az egész nyakon kitetszik; ki talán a' szózatnak visszahangzását a' tüdők fölső részén a' valicsúcson — acromion — és váll pereczeken hallgatja, vigyázzon, ne hogy azon tüneményt, melly olly hirtelen megjelenik, mihelyt az eszköz a' nyak alapja felé vitetik , a' tüdőbeli szózattal— vox pulmonalis — öszvevegyítse, melly ottan öblösségnek jelenlétére mutatna. — A' gőgsípnak mellhöz eső részén a' szózat hatalmasan hangzik, de nem az eszköz csatornáján megyen keresztül. — A' legcsőveknek — bronchia — nagyobb *) Ha szemmel tartani mondjuk, mondhatjuk talán füllel tar tartani is , aure observare.