Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

3) A' hangtöineszi kórhatárzat. 73 3) A' hangtömesz segedelmével eszkozlendő kórhatárzatrül. A' hetedik kötet' harmadik füzetének 214 oldalán ígértük, hogy Dr Landshut a' hangtömeszről — Stethoscop — szóló iktatási értekezésének velejét, a' mennyire csak lehet röviden, érdemes olvasóinkkal közlendjiik ; íme tehát ezennel ígéretünket tellyesíteni szívörömest sietünk. Mielőtt, azt mondja a' szerző , az említett eszközről , és a' segedelmével eszkozlendő kórhatárzatokrúl szólana 1) a' közvetetlen 2) a' közvetett ütés , 's aztán pedig 3) a' rázás segedelmével kifejlődtetett hang hallás által kiveendő foganatairól kíván szólani. 1) A' közvetetlen ütés — percussio inmediata — a' mellbeli betegségekben használtatik főkép; annak foganatai azonban a' különféle körülmény ekliöz képest sokat változván, itten egyedül a' beteg mellel tett ütéspróbatétel eredményeit közöljük; midőn is a' megütött mell vagy a) tompa, vagy b) homályos, vagy c) semmi, vagy d) világosabb hangot ad. —• Valahányszor a' tüdők dagadoznak , vagy érméczességiiket — elasticitát — elvesztik , de egészen még sincsenek bedugulva , akkor a' megütött mell a' baj fokához képest tompa , vagy homályos hangot ad, azért is ezen hang a' hurutban , a' tüdőlobnak első időszakában , a' tüdő vizenyében — oedema pulmonum — tapasztaltatik. — A' hang égészen eláll: 1) ha a' tüdők egészen háthatatlanokká lesznek, az ügy nevezett elmájűlás — hepatisatio *) alatt; 2) a' tüdők öszvenyomása ") Mi legyen az elmájűlás, láttuk az orv. Tár. 7-dik Köt. 1. Füzetében az 50. lapon , hol a' csecsemők tüdöloháro'l vagyon szó.