Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

Ótvar. 5.3 de reá nem ritkán a' lépes ótvar következik. Többnyire lázzal, és a' fej felé való vértorlódással kezdődik , melly csak hamar elmúlik, az idíüendő betegséget hagyván maga után. Ollykor korpás ótvar szokta őtet megelőzni. Csudálatos az, hogy ezen faj ótvart heves kedvélyrázadalmak, ijedés, bosszúság, utálat hozzák elő. 4) Korpás ótvár — tinea furfuracea — avagy korpás kosz —- achor furfuraceus —. Ez a' fölbőr nagyobb vagy kisebb átlátszó vagy homályos darabainak szakadatlan leháiulásában áll, a' mennyiben azok csak könnyen lemállanak, de csak hamar is újra termődnek. Az ótvarnak ezen faja minden életidőt megtámad minden különbség nélkül, és határozhatatlan tartású, mellyhek idétlen visszaüzését gyakorta nevezetes bajok követik, mellyek azonban nem a' mell, vagy has életműveire, hanem az agy, az erzékek eszközei és a' fogakra vetődnek. Kábiilás, és mély fejfájdalom, az érzékek tompasága teszik a' legközönségesebb tüneményeket. Gond és bú, halk , rejtvemaró indulatok okai ollykor ezen ótvarnak ; de miért ne is lehetnének azok okai ennek 1 ha egyszer a' hajak húllását és őszülését is olly gyakorta neinzik. A' korpás ótvarnak balgatag orvoslása a' fejbőrnek levedző koszába avagy a' lépes ótvarba is átmehet. Ollykor a' hónally és fanszőrök közt is előjöhet. 5) A' levedző ótvar — tinea muciflua — vagyis levedző kosz — achor mucifluus. — A' fej haj benőtte részéből, avagy ollykor a' vakszem, a' fülek, a' homlok bőréből gazdagon szivárgó enyves, szívós, halavány sárga , vagy sárgazöld színű nedv, melly aztán vastag kérgekké tapad, teszik az ótvar ezen