Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizedik füzet

Ót var. 49 ebben gyökeredző hajakrúl, szőrökrűl; hol is egyedül a' hajak bőrbeni gyökeredzéséről akarunk szólani, mivel a' szerző ezen fogatot magáénak ösmeri. A' szőrhagyma az alatta fekvő képeletbe — Gebilde — bárom apró gyökeret bocsát, mellyek által tápláltatik; a' szőrt egy hártyás hüvely környeli, a' kivül hogy hozzá tapadna, követi egész annak a' bőrből való kilépteig. A' szőr egy faggyútüszőn (folliculus sebaceus) hat által, ollykor három négy szőrjuegy egy faggyátüszőn keresztül. — Azon betegségek , mellyek ótvar — tinea — név alatt együvé vétetnek, két rendbeliek; I. mellyek a' bőrrendszer egyes részeinek mértékhaladó kifejlődésében állanak , a' millyen a' lépes ótvar — tinea favosa — a' tarló kosz — és földlenes ótvar (tinea amientacea) ezek nehezebben gyógyulnak, mint a' következendők. II. Ollyak, mellyek a'bőiben helyezett edényreczének kicsapongó elválasztási tehetségén alapúinak, honnét a' test közönséges aikatásával jobban öszvefüggnek ; ide tartozik főkép a'levedzö , és szemcsés ótvár (tinea muciflua et granulata) kevesbé a' korpás ótvar. (tinea furfuracea). — A' szerző ezennel az ótvar egyes kóralakainak és a' koszmó (porrigo) két fajainak leirásához fog. 1) A' lépes ótvar (tinea favosa). Ez a' legszaporább és leggonoszabb faj mindenik közt, és kénsárga , poháridmá kinövéseiből ösmertefik , semmiféle bírálati jelentéte sincsen, hanem a' faggyútiiszők vegyületének elfajzásán alapúi: azért is korán sem fakadékos — pustülös — betegség, mint Willan és Bateman akarták. Kifejlődése a' következő : ezen bajt egy könnyed viszketés előzi meg, mire, már egynehány óra múlva egyes vörös ponOrv. Tár. VIII. Kői. 4