Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

170 III. Vegyes tudósítások. nyen öszvezavartathatnak. — A' mell bel i életművek kórjeleinek kifürkészésére szolgáló átmódok —metbodi— ezek: a' megtekintés, a' mérés, a' rázás — succussio — , a' hallgatódzás, a' közvetetlen és közvetett ütés; mellyeknek hasznait némelly esetekben főkép a' liallgatódzásra nézve ezennel fölhordandjuk. A' mellhártya betegségei —morbí pleurae—. Ámbár a' mellhártyának bajai az egész életinűség életbeli működéseinek főkép pedig a' lehclésnek elváltozása által nyilatkozzanak is, sok esetben még is egy eléggé terhes baj egy másikkal öszvezavartatik , úgy az oldalnyilalás —pleuresia — a' niellhártyafájdalommal — plenrodynia — kicsereltetik mert sem a' követő láz, sem a' fájdalom, sem pedig, hogy a'beteg oldalán nem fekhetik, nem különözik meg eléggé azon betegséget, mellyről mostan vagyon szó. Ha az igaz, mit Laennec és mások állítnak, hogy az oldalnyilalás átizza- « dás nélkül soha sincs , úgy a' hallgatódzás és főkép a' közvetett ütögetés által kiveendő kórjeleket minden más egyebeknek elejbök kell tennünk. — Itt azon közvetetlen természetbeli kórhatárzati jeleket akarom fölhordani, mellyek által ezen bajok egymástul pontosabban megkülönöztethetnek. Az első időszakban, midőn még a' gyuladás uralkodik, a' szenvedő részen a' bordák nem mozganak, az ütögetés fájdalmas, a' lehelésnek csöreje —strepitus — valamennyire kisebbedett; hol pedig már átizzadat van jelen, ott a' megütött mellkas tompa hangot ad, az alkalmazott hangtöm esz által főkép a' hátgerincz felé vagy a' lapcsont oldalain a' beteg beszéde közben mekegő szózatot —aigophonia— halc