Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi--váltóláz. 155 őszkor gyakrabban, ezért szaporák azok az igen mocsáros vidékeken u. m. Banátban ; ezért tapasztaljuk azt, hogy az illyen vidékeken a' kiürítő gyógyszereket minden mások fölött dicsérik néinelly orvosok ; ezen okbűl végre a' halhatatlan B a g 1 i v i is (opera omnia medico practica, curante E. G. K ü h n Lipsiae 1827, 174. 1. 1. Bd.) volt római orvos olly nagy véldelmezője a' bánytatóknak. Illyés váltólázak a' lázszíínet alatt is csorvás bajokkal járnak, mellyek majd fölfelé iparkodnak, midőn a' gyomor, és a' májbeli elválasztások betegesen nagyobbak; majd lefelé , midőn a' többi bélcsőnek elválasztása szaporább. Az első esetben a' szokott hánytatok , a' másodikban a' könnyebb sónemű hashajtók (a' szárított kénsavas szikag (sal mirab. glaub.) a' kettős só (sulfas lix.) jelentetnek. Az elhárított szöveménnyel ollykor a' váltóláz is eltűnik , ha t. i. könnyebb volt, másként pedig további orvoslást vár. 36. §. A' tiszta váltóláz a' mennyfonatnak tulajdon ideges betegsége. Számtalan esetekben mindjárt kezdetekor tisztán lép föl a' váltóláz, sok esetekben pedig , a' szövemények elhárítása által kell a' betegséget tisztává tenni. A' mennyfonat' sajáttermészetű gerj — ideges (specifisch miasmatisch — nervöses Leiden des plexus solaris) szenvének kiilön szerek által való elhárítására jobb szert a' kínahéj és ennek készítményeinél mind eddig nem ösmerünk. Bár mit irtak is a' kína használata ellen, (lásd p. o. Ramazzini de abusu Chinae az idéz. m. 103. 1. 's a' tb.) a* tiszta váltóláz elhá>