Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

148 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. a' folytonos lázak' tartásával közönségesen arányban szoktak lenni. Elhatározott ideges béleget akkor ölt a' váltóláz, midőn a' mellesleg uralkodó hagymázos kórállapot miatt a' többi idegrendszer is , a' rohamon kivűl tartó beteges állapotba esik; úgy 1828 -ban eleinte harmadnapos hideg álla be, melly aztán, az állati idegrendszer állandó bántalma miatt, folytonossá lőn.— Továbbá, midőn a' napfonat' és az evvel basonszenvcdőleg egybekötött dúczok' ideges szenvedése fölmagasztaltatik, akár a' gerj —

miasma— nagyobb belereje miatt, akár pedig az egyini' nagyobb kórhajlandóságánál fogva történjék az. így erednek az úgy nevezett gonoszindulatú — perniciös — és álarczos lázak. A' lobbéleg többnyire tavasszal szegődik a' váltólázakhoz, midőn t. i. egyébként is gyuladós kórállapot uralkodik ; a' midőn a' napfonat — plexus solaris — eredeti és előkelő bántalmával illykor az uteres —

arteriosus— rendszerre ügyelő idegek is együtt szenvednek, 's így az literes vér élete egyszersmind fölmagasztaltatván, többnyire egyik vagy másik életműnek gyuladása is előhozatik. A' csorvás szövemény leggyakrabban fordul elő, és akkor nemződik, midőn belső vagy külső hajlandóság mellett, igen kifejlett és igen erős mocsárpárázat (nem mocsármiasma) jelenik meg.— 'S így történik meg gyakorta (kivált 1826 és 1827. Bánátban) , hogy a' máj és a' bélcső' diíczainak (ganglia) szenvedésé kitünőleg tetemesebb és anyagibb materialis— lévén, sokszor eleinte enyhülékeny epeláz áll be, melly csak egynehány napok múlva tűnik el 's a' váltóláz csak ekkor jelenik meg. így (