Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

142 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, inasabbnak lenni. E' tárgyra nézve a' természetvizsgálóknál semmit sem találtam följegyezve, a' mi azt csak valamiképen is érintené ; az egy 11 a m a ssini (Opera medica, curante J. Radius Lipsiae 1828. II B. 22; 1.) érinti e dolgot közvetőleg, midőn az üszök eredetéről a' gabonában imígy szól „si ex malis temporum constitutionibus et noxiis afBati bus, seu pravis e terra exbalationibus ros vitietur, in rubiginein degenerat etc." Nem kedvező magneticus befolyások mellett ugyan ezen párázat különbféle nyavalyákat szülhet, így tapasztaljuk , hogy a' mocsáros vidékeken bizonyos esztendőkben váltóláz , vérhas , csúzos nyavalyák uralkodnak ; így a' járványos cholera Pesten 1831-ben olly házakban leggyakrabban mutatkozott, hol összegyűlt emberpárázat találkozott. Mindazáltal ezen különbféle párázatok az előkelő betegségekre tulajdon bélegökct rányomják; így a' mocsáros vidékeken a' váltóláz . a' vérhas többnyire csorvás természetű ; midőn az állati párázattal eltelt helyeken uralkodó nyavalyák igen könnyen ragályos hagymáz bélegbe öltözködnek. Mindazáltal a' váltóláz gerjét —

miasma— még is kiváltképen valamelly különös magneticus folyamat által fölélesztett mocsárpárázat képeli, mellyet azért az egyszerű inoesárpárázattul jól meg kell különböztetnünk. 27. §. A' váltóláz járványos betegség. Yalamelly különösen kedvező magneticus befolyás idejében ollyan helységek is kepesek váltólázakat gerjeszteni, mellyek különben a' váltólázat vagy épen nem, vagy legalább nein igon különösen