Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

134 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, r a i s" Czikkely tudós szerzői a' Dictionaire des sciences medicales-ban (XXX. K. 555. 1. Paris 1818). Fournier és Bégin hasonlókig bizonyítják, hogy a' mocsáros tájnak villós és szénős gyulószesze — Phosphor — und Kohlenstoffhalt ige wasserstoffgas— a' váltólázak okát föl nein világosítják; mint hogy ezen szesz —gaz— a' vegyvinnyében —

chemisches laboratórium — béleheltetvén egészen más nyavalyákat szokott támasztani. D. Fried lieb (1. Nachricht von den in Husum u. s. w. im Jahre 1828. beobachteten Krankheiten in Gers on und Julius Magazin d. ausl. Lite. 1830. 194. es 199. I.), hogy a

5 mocsár gerj — miasme — nem képes váítólázjárványt előhozni, hanem hogy a' már jelenlévő váltólázakra epés hé leget — character — nyom, és ezeknek gyakoriságát 's rendellenességét szííli. Ugyan ott 1803—1807-ig épen semmi váltóláz sem mutatkozott, a' kórállapot —constitutio — csűz-ideges volt, aztán csorvás —

gastrisch— lett, és azonnal előtűntek a' váltólázak , mellyek ugyan ott egész 1811-ig járványosán uralkodtak. Hogy a' mocsárpárázatok a' váltólázak' termődése megfejtésére nem elegendők, még inkább kitetszik a' következő lettdolgokbul. 1) A' leghidegebb évszakokban is mutatkoznak yáltólázak. így tapasztalt Frank József (idéz. 19. 262. 1.) Wilnan sokszor váltólázakat , Februarius hónapban — 20° Return, mellett, melly hévmérséklet ottan minden mocsárnak fölületét jéggéváltoztatta. 2) Gyakran tapasztaljuk (Magyarországban majd mind a' 6. utolsó esztendőben), hogy a' váltólázak legtöbb helyeken, hol csak uralkodtak, Julius és Augustus hónapban elhallgatnak, és helyettök vérJ