Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

132 I. Értekezések, apróbb közlések, ki vonatok, tani nem bírnak is, érzékeink eszrevesznek. Ha a/, ember főkép esíve mocsáros tájba jő, valami különös szagot érez , mellynek a' magasságra nézve kitetsző határai vannak. Az efféle gőzök nem ritkán korareggelenkint köddé tömődnek össze, kivált a' mélyebben fekvő mocsáros helyeken , melly köd aztán a' folyók' fölületén a' völgyekben tovább húzódik a' hegyekbe. Moscati (1. Ideler idéz. m. 9. 1.) a* mocsáros risföldekrül emelkedő gőzök' természetét vizsgálat alá vévé , 's e végett bizonyos távulságban a' földtül jéggel töltött üveggömböket alkalmaztata, mellyeken a' föl szálló párázatok harmattá tömődvén ez összegyííjtetett és megolvasztatotf. Az eleinten egészen tiszta nedv csak hamar pelyhekkel lőn tele , mellyek megvizsgáltatván, egészen állati természetű állományra mutattak, a' nedv azután rothadásba kelt. Ugyan ezt tapasztalta Moscati, az emiitett gömböket a' kórházakban a' betegek fölé alkalmazván. * Az eddig mondottakbúi méltán következtethetem, hogy a' rothadás folyamata —

processus— által, melly a' pangó, és növényrészekkel megterhelt vízben történik, a' nap' hőségének segedelmével a) vízpára emelkedik föl, b) különbféle szesznemek, különösen széngyulólég •—

gas hydrog. carbonat. — fejlődik ki (mert ha az ember a' mocsáros iszapot zavarja, olly buborékok emelkednek föl, mellyek szénsavat, fojtó — gyúló — ós szénszeszt foglalnak magokban (1. Hasper idéz. m. 251. 1.), egy saját nemű életművi vonatféle állomány képlődik, melly kiváltképen a' vízgőzben fölolvadva foglaltatik. Mind ez pedig a' nélkül történik, hogy a' gőzkörnyékes lég' Jétrészeinek örökös aránya leg-