Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 101) étvágy mellette gyakorta nagy, a' vizellet barna, a' szék akaratos, a' lépnek daganatja nagy, inelly nem ritkán egész a' köldökön alól ereszkedik le, xígy bogy az asszonyok terheseknek látszatnak , fölötte a' hasfalak kemény és feszültek, a' lábaknak , főkép a' balnak vizenyes pöffedése , nem ritkán az arcz főkép az alsó szemhéj is vizenyes lévén, gyakor orrvérzés főkép a' bal orrlikbul , a' kedvélynek imámos állapotja. Különös az, hogy olly léppöfedelinek —Milzauftreilmng— mellyeket életműves elfajulás tüneményei követtek, nem ritkán csudánkra épen olly sebességgel múlnak el , mint a' millyennel támadtak, mit csak ugyan Abercrombie (Krankheiten des Magens, Darmkanals, u. s. w. Bremen 1830. 509. 1.) is megjegyez. Jegyz. A' lépnek ezen szenveit a' hideglelések alatt a' szemtanúság —autopsia— is bebizonyítja. Ekként tapasztaltaték , hogy olly embereknél , kik hideglelési roham alatt haltak meg, a' lép nem csak hogy vértől van elárasztva, hanem az által meg ^ fakasztva, midőn aztán az egész altestnek üregében elöntődött vér találtatott. Kelet-Indiának gonoszfajta lázaiban Annesley Twinning szerint (1. Hasper idéz. ni. 306. 1.) leginkább a' lép találtaték megnagyobbodva , 's e mellett olly igen elporhanyúlva, hogy az mint egy vékony hártyával bevont nagy darab vérrüg láttatnék. Az egyedül álló léppöfedelemnél Summering (1. az ő Baillie kórboncztudományához mellékelt 233. jegyzékét) a' nyirk , és véredényeket nagyobbaknak lelte , egyszersmind a* befecskendésekre képesebbeknek találta. Egyébiránt Meckellei (Handbuch der path. Anatomie 2. B. I. Abth. Leipzig 1816. 300. és 301. 1.) meg kell jegyzenünk , hogy kőkemes vagy másféle elfa-