Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 115 négy esztendeig) tapasztaltattak járványkodni Londonban. Huxham szerint (opera omnia , editio cur. A. F. Haenel. Lips. 1829) a' váltóláz 1742 —45. (tehát 3. évig) volt Plymouthban járvány ; — 1728 — 34. pedig (tehát 6. éveken által) sokkal nagyobb fokban terjedezett , és végre hasmenés és cholora által nyomatott el. 1774— 1777. a' váltólázak Abo körül Finnországban jöttek járványosán elő, (1. Frank J ó z s e f idez. m. 221. 1.) 1779-ben pedig Hollandiában szaporodtak el, és a' következő 4. 5. esztendő alatt Franczia , és déli Németországban járványkodtak. — 1807-dik nyarának szokatlan hősége után Angliában olly nagy számmal mutatkoztak a' hideglelések , (a' tengernek ugyanakkori beöntődésével együtt) hogy még házállatok is (lovak) lepettek-meg általa. *) Még ezen és a' következő esztendőben az éjszaki Németországra Dániára és Oroszországra is elterjedtek , még pedig olly igen, hogy Hufeland állítása szerint minden nyolczadik embert lelt a' hideg. 1812-ben egy kitündüklő Iobnemtő (genius inílamm.) által több időre elnyomattak (I. Schnurrer's Chronik der Seuchen II. Th. 480. 1.) — 1826-ban éjszaki Németországnak mocsáros lapályain és Magyaroiszágban is nagy hevességgel jelentek-meg, és Magyarországban egész eddig tartanak. Ezen őszön azonban Pesten ritkulni kezdének jobban mint minden más múlt évben. *) Hildenbraud szerint az emberen kivül más állatok hideglele'she nem esnek, az oroszlányokrúl meg is monda tik, hogy kilelheti a' hideg őket; (1. Vu Hildenbrand Insíiíuliones practco-medicae. Viennae 1821. T. íi. 4. 1.) ezen tapasztalás szerint a' Id volna a' harmadik állat , mellyet a' hideg kilelhet. n t 8 * \ »