Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Hetedik füzet

.30 I. Értekezések apróbb, közlések, kivonatok. a' két esetben pedig valamint a' fodor, úgy a' légutak mirigyei is igen nagyoknak találtattak. Azon korokoz'a változás, mellyre leggyakrabban akadtam, a' tüdők szövetének tömöttsegében állott, melly a" vértorlódáshoz képest a' legcsekélyebb foktól kezdve, egész a' májsürűségig (májulásig, hepatisatio) több változatokon fut által. Az öszveállásnak ezen tüműlése, vagy is a' keményedés a' tüdőnek minden részeiben nem mindenütt egy. A' tüdőknek alsó és hátsó részei szoktak leginkább az érintett bajból részesülni , és gyakran megesik , hogy a' közben , míg a' tiidők fölső részei természetes állapotban vannak, vagy valamennyire vértorlódva találtatnak , az alsó részek egészen el vannak májulva (sont hepntiséés) ; és valóban ügy látszik , hogy a' korfolyamat a' tüdők alsó részében kezdődik, és ott egész folyamát is végzi, mi előtt a' fölsőben az egyszerű vértorlódásnak időszakán átesett volna. Az elinájulás (hepatisatio) név alatt ertem a' tüdőknek azon állapotját, melly külsőleg vörös - bíbor színéből, bevágva pedig világos pirosságából, továbbad szemcsés alkatásából , és recsegésének (crepitation) távollétéből ösmeretes ; a' tudok szövete tömött , \s a' vízben elmerül. A' tüdőknek ezen állapotja a' gyuladás Laennec által leírt második fokának felelmeg. A' gyuladásnak első fokát, ugyan csak a'mondott szerző szerint, a' vértorlódás állapotja teszi, melÍvről már szólánk. A' gyuladásnak Laennec szerinti harmadik fokát a' tüdőknek genyes átszíirődése bélegli , mell yet tapasztalni a' gyermekeknél alkalmam sohasem volt. Midőn a' gyuladásnak első foka, vagy is a' vértorlódás telepedik-meg a' tüdőkben , az általában a' tüdőknek karéiyközötti (interrai