Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Hetedik füzet

2) A' csecsemők tüdőlobja. 4 1 E1 ő k eszül el. Ezen betegség a' gyermeki életnek minden szakaszaiban tapasztaltatik, a' születés utáni első napoktol fogva egész a' 8. 9-dik esztendeig. Azok azonban, kik annak leginkább alá vannak vetve , a' 9-dik hónap és a' két esztendő közt lebegnek. Egyik oka annak, hogy ezen betegség az érintett életidőben sokkal sűrűbben előjő mint minden más életszakban, a' fogzás folyamatában látszik lenni, mellynek t. i. tartása alatt a' gyermeknek életmú'sége olly különös ösztönfogékonyságnak állapotjában látszik lenni, hogy a' kisebb rendbeli izgató okoknak is nagyobb hatások van. Ha ezen betegségkét évet meghaladó gyermekeknél mutatkozik, ugy tapasztalam , hogy az akkor a' veres himlőnek légyen szövetkezése, vagy pedig a'hökhuruttal szövekedjék. Megtámadás (Invasio) és a' kórjelek. Xémelly esetekben a' megtámadás hirtelen köszönt be, a' nélkül hogy annak okát adni tudnók. Sokszor megtörténik, hogy a' gyermeket egészen épen fektetik le , más napra ezen betegségnek minden tüneményen el ocsódik-föl. Illy esetek azonban ritkák. Általában csekély köhögés a' hurutnak más csekély kórjeleivel együtt szokták a' betegség tökéletes kitörtét egy két nap megelőzni. Midőn a'betegség már tökéletesen kifejlődött, a' kórjelek, mellyek azt bélegzik, ezek: neki futamodott, fáradságos (laboriosa) hangzatos lehelés; gyakor, száraz, rövid köhögés ; többé vagy kevesbé erős láz. A' lázat az álmatlanságnak legnagyobb foka, liirhetetlenség, rezketés, sírás, hirtelen fölocsódas szokták követni, a' gyermek a' bepólyázástol irtózik. Ollykor az arcz színes, többnyire még is halovány, sőt néiuellykor