Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Hetedik füzet

.30 I. Értekezések apróbb, közlések, kivonatok. vetkező rosz genyedéstől féllek. Hisz' az igaz, bogy ő régtől fogva sovány volt, de a' mellett mindenkor egésséges, mit hat vérbélű gyermekei, és a' most az érből ürített igen élénk vér eléggé bizonyítot­tak , 's egyébként is a' genyedéstől megfélemedett orvosoknak a' legtáplálékonvabb és legkiválogatottabb eledelek állottak készen szolgálatul annak megakadá­lyozására. Illy különböző nézetek közt a' köríilmé­mények valóban sokkal inkább javalloták a' műtéteit, mellyért a'beteg ugy is olly esdekelve rimánkodott, mint sem azt, hogy a' sérv be egyengetést (Taxis) végbe nem vihetvén, a' bizonyos halál dúlni en­gedtessék, melly; t a' megtett műtétei által még el lehetett volna hárítani, 's mellyct már csak azért is végbe kell vala vinnünk, mert Celsus a' kétes sege­delmet a' nem segedelemnek elejbe teszi. Illy vesze­delmes pillanatokban mint a' bél kiszorulásnál (in­carceralio intestini) szokott lenni, és hol az életet a' haláltól csak olly szakadékony pókhalló közfal védi, egyedül a' szerencsés történhetőségekre táinakodni, valóban nem mást tenne, mint a' beteg életét, köny­elműleg koczkáztatni hagyni, mi a' gyógytudo­mány mostani állapotában megbocsáthatatlan bűn volna. 14-dik Kóreset. A' fej egész hajbenőtt részének zöld szürke egy ujnyi vastagságú ótvnra, a' bal homlokdombon egy nagy átkozott csontgümő (tophus), az egész arczon valamint az egész csontvázképű testen is rózsdaszínű hámladozo foltok, csipás vörös szemek, darabos ho­mályos vörösségű orr, mellyből szüntelen büdös el­szivárgóit, dunnogó szózat, mindkét sípkoncz men­tében ökölnyi csonttoblyok 's a' t. illyen vala egy

Next

/
Thumbnails
Contents