Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Hetedik füzet

.30 I. Értekezések apróbb, közlések, kivonatok. Bekötés után a' beteg magához jött; estve ezekre kevés láz, ez alatt pedig olly hatalmas görcs köszöntött be, hogy a' gyermek azonnali megfuladásán senki sem kételkednék; melly közt a' tett seb alatt a' mellhártya a' még át nem metszett bordaközi izmokkal együtt megrepedvén két fontnál több szagatlan siirű, fehér, valóságos geny szinte recsegve zúdult ki. A* fullasztó tünemények engedének, a' beteg egész éjjel szendén ( paccate) nyugodott, és még e közben is szivárgott a' geny. Jóslatomnak igazságáról meggyőzetve lévén a' szülék, tökéletes szabadságot engedének a' seb tágítására, és ime újra a' geny léggel együtt ívképben lövellett ki, a' már romlott tüdőnek bizonyságául, A* köhögés elenyészett; a

1 hasra tett valamivel erősebb nyomásra a' geny a' mellsebből nagy mennyiségben ürült, a' mi arra mutatott, hogy már a' két üreg közt hihetőleg'közködés támadt, mellynek nyomára még is bontá-s alkalmával nem akadtunk. 27. Nap folyt a' geny mindig egyenlő mennyiségben , és tulajdonságban, 's belőle mintegy 24 font ürülhetett ki mindöszve. Hogy a' geny fölfelé kéntessék , az altestet bepolyaztatni parancsoltam , a' beteget pedig a' nyílás oldalára fektettem. Minden kifeszülve volt részek visszanyerték lassanként előbbeni állapotokat, az altest egészen lelohadt, és az előbb púpos gyermek ismét egyenessé lón. Eleintén kínafózettel tevék befecskendéseket, mellyek mivel nem használtak, és Ravator azokat igazságosan veti el, azért velük későbben fölhagytam. Tej, hús, bor, és kína adának a' betegnek erőt, és új életet, naponként 2—3—4 genyes széke lőn , és épen ekként találók a' föltartott húgyon 3—4 uj-