Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

•2) A

5 magyarországi váltóláz. 187 a' láznak. Nevezetesek valának a' kettős harmadnaposnak (3-ana duplex) azon esetei, mellyekben a' valóságos lázroham az ájulással minden másodnap váltogatódzott. Hányás a' kívül is a' legtöbb hideglelőseknél tapasztaltaték, sőt néhány esetben cholerás váltólázat is lehetett szemlélni. — A' visszaesések — recidivák — főkép a' mélyebben fekvő vizenyős , tenyeres vidékeken (Bánátban) szaporán tapasztaltattak, nem annyira az emelkedett tájékokon. Az orvoslásra nézve a' kővetkezőt kell megjegyeznem : a' magasabb fekvésű vármegyékben az adott hashajtók, még inkább pedig a' hánytatok elegendők voltak a' betegséget meggyógyítani. Magában Pest vármegyében is elegendők voltak azok többnyire annak elszéllesztésére. — A' nagyobb síkságnak mocsáros vidékein azonban (valamint egyes esetekben a' magasabb fekvésű vármegyékben is) az említett szerekkel czélt nem lehetett érni; a' lázrohamok mind inkább közeledtek egymáshoz — anticipiren — és a' betegség veszedelmes béleget vőn magára, ha csak kína a maga valóságában —

in der substanz — vagy egyébb készítményei nem adattak. A' visszaesések ugyanott a' kínának és más keserű szereknek hosszan tartó használata által legalkalmasabban tartattak föl. A' folytonos járvány e p e 1 á z — anhaltendes epid. Callenfieber—mint hasonlókép nyári, a' hidegleléssel atyafiságos láz , ezzel egyiitt ugyanazon okbál szármozék, 's ezen esztendőben mindenünnen sokkal szaporább volt, mint a' múlt években főkép a' mocsáros vidékeken; különös számmal és hevesebb indűlatunak találtaték Bánátban, a' májnak izgatott állapotjával járván többnyire , melly magát