Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

172 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. Radix Jalap, hosszúkás, tekert, nehéz, bötykös (knollig) vastag , kivül feketés , belől fényes feketés csíkos, gyuladékony karikák; izők éles, gyantás, undorú ; szagok kellemetlen. — lapat. acuti (sós lórom gy.) hüvelyknyi vastag, kivül barna, belől sárga, rostos. — liquiritiae. (higviricz) belől szép sárga. — Polyg. am. (csészeszárny) rostos, keserű. — Hatanhiae. njnyi vastag, hengeres, veres barna rostos. — Hitei chinensis, vastag, ágos, fekete veres barna , száraz, tömött, nem fás, inkább lapos, mint gömbölyű, taplós minémüségű, különös illatos undorszagú, keserűs, valamennyire éles, fanyar ízű. — Rubiae. (bíizér gy.) írtollnyi vastag, hosszíts, piros, rostos. .— Salep. (kosbor) kicsiny, halavány sárga, félig átlátszó , kemény , nehéz , nyákos ízű Orchis morio-ból került czérnára fűzött inonyorú darabok. — Sarsaparillae. (szárcsa gy.) lábnyi hosszú, irótollnyi vastag, hajló, lisztes, ránczos, kivül barna, belől fehér színű rostoktól megtisztított bötykös gyökérnek ágai. — Scillae — bulbus squillae — ököl vastagságú , pikkelyes hagyma. — Senegae , tollvastagságú , fás , bötykös , sárga. — Serpent, virgin, (kígyógége gy.) vékony egymásba font rostok , kivül barnás zöld , belől fehér , vagy sárgás színűek : szagok illatos ; izök melegítve keserű. — Tormentillae (timpó gy.) rostos, bötykös, veresbarna , hajlott.