Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

150 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. különben fehér. 2) egérkővel, eleven szénre hintetvén, fokhagynia szag terjed-el. Antim, diaphoreficuoi ablutum (stibium oxydatuiu album ablutum , oxvduin stibii ablutum, lemo< sott izzasztó da'rdag) tiszta, fehér, szagtalan, és íztelen, savakkal fel nem bugyog. Yegyitetik: 1) krétával, ekkor savakkal bugyog. 2) egérkővel, mint fölebb. 3) vassal, ekkor nem olly tiszta fehér, inkább sárgás , barnás. Antim, diaphoretic um non ablutum, (stibium oxydatum album non ablutum , oxydum stibii non abluti , mosatlan izzasztó dárdag) fehér, sós izíí por ; ha szürke , vagy sárga , néni jó. 41. §. Ha a' le pár olt vizek (aquae destillafae) tisztátalanok: ha minden növenynek tulajdon kivehető szaga, és íze nélkül szűkölködnek; ha kozmások fölületükön olaj ^ agy bennük pelyhek úszkálnak , régiek , avulták és haszontalanok. A' lepárolt boros vizek ízekre, 's szagokra nézve erősebbek. A' 1 c p á r o 11 kút v í z tiszta , íztelen , és szagtalan légyen; a' lakmus-festvényt meg ne változtassa. A' 1 e p á r o 1 t borostyán m e d g y v í z (aqua laurocerasi) keserű moudola szagú, feketére festett üvegekben tartassék. Aqua phagedaenica. 1. liquor mercuriális. 42. §. Arcanum duplicatum 1. sulfas lixivae. 43. §. Balsama. A' balzsamok erős, többnyire kellemes szagú, sűrű , az illy fák' törzsökéiből vagy önként, vagy metszések által folyó nedvek. Nálunk használatban lévők név szerint ezek: Bals. Copaivae : legjobb a' brazíliai: mondola olaj sűrűségű, fehér sárgás, áíláíszó, erős kellemes szagú; keserűs , olajos , gyantás ízű. Hosszabb az