Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)
1832. Kilencedik füzet
148 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. ságú , kellemes savanyú, nem kozmás szagú, és izű. Az ólmos eczet (a' levegő hozzá értével fehér úlcpctet mutat) sárgás tiszta, édes, öszvehuzó izű. 34. §. Aceticum ucidum , alcohol aceti, acetnm radical«, Ac. glaciale (tömény eczetsav) vízrészeitől fagyás által magfosztatott (concentratum) nagyon savanyú, víztiszta, gyúlékony ned. A' benzoicu/n (benzoesav) barna, kozmás, légállatos (luftbeständig) jégtükből áll. A % Jujdrocyauicnm- kéklőgyulatsav, víztiszta, kellemetlen szagú ned. A sulfur icurn dilutum, feleresztett kénsav, víztiszta szín, és szag nélkül; nagy hévségbcn fehér, fojtó gőzökben elszáll. A larlaricum, tarlricum, borkősav, fehér, hosszas, rétes, kardhegyű, kct rész vízben elolvasztható jegeket tesznek. 35. §. Aerugo (viride aeris, acetas cupri, rézvirág, grünspanj egy száraz, nehezen törő, érdes (rauh) tapintató, kékzöldes színű, savanyú, nem sós, csípős kellemetlen ízű, vízben péppé váló, eczet - savban elolvadó, -es kipárlás által zöld, négyszegű tompa jegeket (aerugo crystallisata, crystalli veneris, eczefsaxas rézag) formáló anyag. 36. §. Adheres (égények) aceticus, víz színű, kelemetes, rénusi óbor szagú, keserűs izű, vízen úszkáló, nagyon szállékony, gyúlékony kékes sárga , kormosito lánggal égő ned. A sulfuricus (naphtha vitrioli, kénégény) vízszínű, kellemes, élesztő szagú, édeskés, liizitő, egyszersmind hevitő izű; könnyen gyúlékony, fehér, lobog»), keveset kormosito lánggal égő ned. 37. §. Aethiops a/di/nonialis (hydrargyrum stibiato sulfuratum , sulfuretum hydrargyri stibiatum , dárdányozott higány - kénét, rfárdany - mor , spies-