Bugát Pál - Schedel Frerencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 6. kötet, 4-6. sz. (1832)

1832. Negyedik füzet

7*2 1) Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. bujarák' anyagját közli. Az első rendben tebát a' méreg az egészséges vérben nemződik olly anyagtól, melly semmi sajátlag helybeli hatást sem nyilvánít, ártatlan , mint a' tiszta tagárban, miglen fölsziircsöltetik és aztán szelíd fajú tünetekkel lép - elő. Hanem a' második rendben, a' hol az a' már romlott vérbe szívatik-be, azonnal mint betegítő, mint az egyes részt és az egész organismust elrontó méreg működik. A' vér a' szerző szerint mind a' két esetben meg van mérgezve; és olly fehérszemélyek, kik a' másod bujasenyves tünetek jelenléte alatt terhesednek meg, az általános betegséget magzatjokkal közlik. A' természetes elválasztásokra p. o. téjre, magra 's t. a' vérnek ezen misége befolyással nincs, akár mennyire térjenek is el azok egészséges miségektől, a' méreg vehiculumai semini esetben sem lehetnek. Minekutána a' szerző a' bujarák' ösmeretes jeleit elszámlálta volna (hogy a' tagáréitől megkülönböztesse) átmegy a' higanyra, mellyet sajátlagos szerének nevez. Legfontosabb ellenjavallatjai annak a' fontos lob és a' nagy gyengeség. A' torokfekélyeknél a' füstölések voltak nagyon sikeresek zsongító (tonicnm) szerekkel párosítva. Higany-kötegeknek nézi a' szerző az eczemát, az ecthyma egy faját es az impetigo rodenst. Az első idiosyncrasia, a' másik a' görvélyes és nagyon elcsigázott betegeknél a' higany' gonosz miíködése. Azon ártalmas hatás ellen, melly a' venusi mérég'és a' czéliránytalanál alkalmazott higany' párosult működéséből eredett, a' szerző, főkép a' sassaparilla-vonatot sassaparilla-főzetben, tejben vagy mészvízben fölolvasztva, napjában egy latig 's többig véve , ajánlja.