Bugát Pál - Schedel Frerencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 6. kötet, 4-6. sz. (1832)

1832. Negyedik füzet

3) Vegyes közlések kivonatokban. 57 sem találtatik a' szívnek vagy nagyobb edényeknek alkotásában, a' mi ezen lettdolgot megfejtené. De máskép van a' dolog a' jobbik oldal' elsőségével a' balsóhoz képest, mert a' tiidőütér' (art. pulmonalis) elágadzása a' jobb és bal oldalon nevezetes különbségeket mutat. Minek utána a' tüdőíitér a' függér' (aorta) irányát keresztíílszegte volna 's a' második hátgerincz' (vert. dorsalis) magosságát érte-el, két ágra oszlik; a' jobbik vastagabb a' balnál , annak iránya harántosabb, ügy hogy azon vérmennyiség, melly a' jobbik tüdőüteren bizonyos felvett időben keresztűlmegyen, szükségképen nagyobb annál, melly ugyan annyi idő alatt a' bal tüdőiiteren fut-által. E' szerint tehát a' jobbik tüdőnek működési cselekvősége nagyobb mint a' bal tüdőé, 's ismét ennek következésében gyakrabb a' jobbik tüdőlob, mert minél nagyobb valamelly rész' cselekvősége annál nagyobb gyuladásra való hajlandósága is. Ez, legalább a' tudomány' jelen állása mellett, azon egy javaiható hypothesis, mellyet felállítani szabad. II. A' tüdőlob a' külön életkorokban. A' tüdőlob minden korban előkerülhet, de nem egyformán. Több új író a' tüdőállomány' gyuladásait sokkal gyakoribbnak állítja lenni a' megért korban, mint bármelly másban ; azonban vizsgálataim mást hitetnekel velem , inellyekből az sííl-ki, hogy épen a' gyermekség és agykor azon életidők , mellyekben a' tüdőlob a' legnagyobb pusztításokat viszi véghez. Azon lettdolgok, mellyekre támaszkodom, tábláimban foglaltatnak. Azokban a' tüdőlobnak minden életidőkön keresztiili menetelét lehet nyomban követni 's gyakoriságát minden más betegségekével összevetni,