Bugát Pál - Schedel Frerencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 6. kötet, 4-6. sz. (1832)
1832. Negyedik füzet
3) Vegyes közlések kivonatokban. 53 ne halt volna meg szívesen , kivévén ha hátramaradói állapotjáért való gond és hű szomorította. Ezen eltökéltség, ha némellyeknél testi elgyengelés következése volt is csali : másoknál valóban keresztyén érzések' gyümölcse vala. Arra nézve , mikép viselje magát az orvos, midőn a' beteget veszedelmére kell emlékeztetni, ezeket mondá H. ür: Legelső kötelessége az orvosnak, a' beteg' életét minden mód' meghosszabbítani's azt a'léleknek nyugtalanítása által veszedelembe ne ejteni; a' rokonokat és barátokat a' legteljesebben kell értesíteni, hogy, ha szükséges, ezek gerjesszék a' betegben a' halál' félelmét, a' nélkül hogy reménységét egészen kiirtanák' mert ezektől ő még mindég appellalhat orvosához. De ennek szavát ő kinnyen halálos Ítéletnek nézi, a' mit tekintetbe kell venni; még is vannak olly esetek is, hol az orvosnak azt ki kell mondani. Nincs t. i. rendszabás, melly ne szenvedne kivételt. Azonban a' hol ész és józan érzés vagyon, nincs áthághatatlan nehczség. — Nagy rezen nehezség ott, hol a' beteg' felgyógyulása egy egész nemzet' óhajtása. Azért az illy beteg' állapotját tárgyazó hivatalos tudósítások (bulletinek) már nyilvánságok miatt sem lehetnek olly bővek , mint privát életben a' jó barátokkal tett közlések. Amazok ne csaljanak, de teljesen se világítsák-fel a' dolgot ágy, mint az a' kormánynak 's a' fejedelem' famíliájának adatik elő. A' mi a' 1830-ban meghalálozott angol királyt (IV. Györgyöt) illeti, Sir H. Halford már Április' 27-kén uyilatkoztatá-ki a' kormány előtt azt, hogy a' király szívnyavalyában szenved 's egy a' mellbe történendő kiömlés félő; de magát a' királyt élte' veszedelméről csak Május' vége' táján lehetett crtesí-