Bugát Pál - Schedel Frerencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 6. kötet, 4-6. sz. (1832)

1832. Negyedik füzet

2) A' francziák' kórelfojtó gyógymódja. 4 1 nos és helybeli vérverések, mihelyt belső erős lob jelei tiínnek-elő, és az érvágás után revulsivumok : ez az író véleménye és tapasztalása után józan orvoslása az öszvefolyó himlőnek. Egyébiránt a' kórelfojtó gyógymódtól nem lehet minden hasznot megtagadni; alkalmas az néha a' szaruhártya' foltjainak és átlikadásának óvására ; lehet a' himlő

1 egy részét az arczon is étetni a' ripacs kikerülése végett , hanem vigyázva és gondolva azon belső lobokra, mellyek általa származhatnak. Egy gyógytanos mód sem érdemel korlátlan kárhoztatást és valamint mindeniket, ügy az ecroticust is lehet némelly esetekben alkalmazni, csak hogy az orvosnak keze és feje maga helyén legyen. A' kórelfojtó gyógymód a' bujasenyves kórsággal való bánásnál. Régi szokás a' köznépnél és katonáknál a' chankert kezdetében leétetni , vagy mechanicus szerekkel kiirtani; olly szokás ez , melly rendes gyógymódok rangjára nem léphete ugyan , de az orvosok által is , ámbár minden alap nélkül , használtatott. A' férfiaknál a' kezdődő tagárt (Menorrhagia) a' csónakos árok (fossa navicularis) étetése által el lehet nyomni; Velpeau beszél egy esetet, mellyben az a' pokolkőolvadéknak a' vizellőcső első felébe való befecskendése által megállítatott. Rati er az ecroticus gyógymódot a' bujasenyves nyavalyának kezdetében való orvoslása végett ajánlotta, t. i. általjában a' 3-dik naptól fogva a' 8-dikig, midőn a' chanker-pörs képződni szokott; hogy a' siker bizonyos legyen, e' végett azon időpontot kell választani , midőn a' kis hólyag még ép, mert annak Orv. Tár. VI. Köt. 4