Bugát Pál - Schedel Frerencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 6. kötet, 4-6. sz. (1832)

1832. Negyedik füzet

7*2 1) Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. ti, és hogy általa a' betegség* általános lefolyására mindég kedvező befolyásnak van helye. Magen die az etetést egyszer, még pedig jó foganattal használta; Noble 30 eset himlővel a' Versaillos-i kórházban nem kevésbbé volt szerencsés. Ezek közül 1 ötöt az arczon, szemhéjakon és az ínyvitorlán a' kitörés két első napjain étetett. Két betegnél, kiknek hímlőjök kevéssé folyt öszve, az étetés meghegyezett pokolkő-czövekkel a' hólyagok tetejét ollóval vévén le először, történt. Más 6 esetben Noble, 15 szemert két lat vízben felolvasztott, pokolkőfolyadékba mártott ecsettel étette az elébb jobbadán gerellyel felnyitott öszvefolyó himlőt. Végre a' többi nagyon öszvefolyó himlő' esetében az arczot különböző helyeken vastag tépet-ecsettel, nem nyitván azt előbb föl, kente-be. Egy beteg sem esett nagyobb bajba; a' fej szabadon, a' szem nyitva maradt, 's ripacs csak a' nem étetett helyeken láttatott. Noble azt tanácsolja, hogy a' bőr az étetés előtt megtisztíttassék, minthogy a' zsíros izzadt bőrre az étető kevéssé működik. Ezek szerint a' kórelfojtó gyógymód védői , annak ezen hasznait tűntetik-ki: 1) Ellenzi az ocsmány, kedvetlen tekintetű sebhelyeket , mellyek a

? himlőre következnek. Már Sutton ezen baj' eltávoztatására a' himlők kora felnyitását ajánlotta; hanem Bretonneau és Serres ezen czélt az ecroticus gyógymód által egyenesben eszközlötték. A' bőr az után is olly sima marad , mint az előtt ; sem gödrök sem zsombékok nem következnek utána; ha az étetés annak idejeben történik, a' kórelfojtó gyógymód az asszo-