Bugát Pál - Schedel Frerencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 6. kötet, 4-6. sz. (1832)

1832. Negyedik füzet

1) A' rejtett fekély ékről. 23 A' húdcsősípfekélyek nem csak azon tekintetből, hogy minden húgyneniű sípfekélyek közt leggyakrabban előjőnek, sőt mint csak nem mindennapi bajok tapasztaltatnak, hanem hogy kórhatárzatokra is a' legtöbb alkalom nyiíjtatik, 's hogy gyakorta ineggyógyítatnak, és hogy orvosoltatásuk teljesítésére a' míívészség részéről még legtöbb eszközöltethetik: ezen okoknál fogva , mondom, azon különös figyelmet valamint tapasztalásból merített különös miüigyességgel párosított tudományt kívánnak. Azon oknál fogva, hogy azok a' tőhatáros sejtszövetben minden kimeneteli nyilás nélkül gyakorta igen sokáig vesztegelhetnek, és az ügy nevezett álfaj (species spuria) minden hágynemű sípfekélyek közt leginkább tulajdonuk: létalapos különbségök abban áll, hogy mint tökéletes vagy tökéletlen , belső vagy külső jelennek-meg. Eredetük tekintetéből ők vagy együttszülött, vagy beteges okokból támadott történetbeli síposfekélyek ; az első rendbeliek mindenkor eredetileg tökéletesek ; de az utóisók tökéletlenekből lesznek tökéletesek. Az együttszíilöttek a' magzat eredeti képző életén alapúinak, és többnyire a' húdeső természeti nyílásának azonkori bezáródásával támadnak, és a* makknak oldalán vagy koszorúján nyílnak valahol (nem különben az asszonyi néninél is származnak a* húdeső nyílásának természetelleni beiktatása által a' méhhiivelybc). — A' történetbe]iek ellenben szármoznak ; a) a'forró vagy idíílt bujasenyves tagárok ban, mellyek által a' húdesínek hártyás falát átrágó genyedés okoztntik; b) a' dúlmirígynek (prostata) tályogában , melly a' húdesőbe nyílik; c) leginkább a' szorulásokban (strictura) vagy is a' húdeső orga-