Bugát Pál - Schedel Frerencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 6. kötet, 4-6. sz. (1832)

1832. Negyedik füzet

7*2 1) Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. tal megakadályoztatik, nielly a' sipfekélynek elegendő tágítása által el nem gördítethetvén, a' sípfekély gyógyíthatatlan marad, sőt folyton tartó genyedés és az ezt követő aszláz által halálos is lehet. A' húdvezédek (ureteres) sípfekélye szinte csak ritkán fordul elő, melly egyediil az említett részeknek, hiigy által egész a' pukkadásig történő kifeszüléséből származik : ha t- i. a' vizellet a' vizellő hólyag nyaka nyílásába szoruló vesekő miatt a' vizellőhólyagba be nem szivároghat, vagy ha a' hűdfölakadásnál a' vizellőhólyagnak megtölte után a' hágy a' hádvezédeket is elözönli, akkor a'húdvezéd néni ritkán hamarább elpattan 's elfakad a' vizellőhólyagnál. Az ekként csak hamarjában támadott sípfekélyes menetel eddigi tapasztalások szerint vagy a' lágyék (Leisten) vagy az ágyék vagy is vékonyak (Lenden) tájain, vagy a' közel eső remesébe *) vagy is hurkabélbe (intést, colon) nyílik , melly utolsó esetben a' belekbe szivárgó vizellet a' bélsárral vegyülve megyen el. Ennek kórhatárzata nehéz, mivel a' vizellőhólyag sípfekélyei is szoktak a' bélhuzamba nyílni, a' kémvesszőzés (Sondirung) pedig kielégítőleg csak ritkán tétethetik - meg, valamint orvoslása is ámbár az okozó betegség elhárítathatik, főkép azért leheletlen , hogy a' hógynak beszivárgása a' sípfekélyes menetelbe, ha csak szerencsére magától meg nem áll, másként semmiféle műsegcdelcm *) Reraese : colon , intestinum crassum. I. Sándor István toldalék szókdnyv , Hees. 1808. A

1 hurkabél helyébe örömest tesszük a' remesét , mivel a

1 legvastagabb bélt diminuíiva lis „haika'' névvel nevezni jónak nem farijuk. B-t,