Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)
1832. Első füzet
10 I. Értekezesek, apróbb közle'sek, kivonatok. vagy, a' mit többnyire tapasztalni, többek meghosszabbodván 's egymáshoz közelgetvén öszvenyílnak; leggyakrabban pedig azonegy, mellyet fő 's mintegy anya - öbölnek kell tekinteni, több mellek menetekre ágazik-el. Továbbá az illy öböl vagy egyenes, vagy ivforma, vagy szegletes irányt vesz ; menteben hasonló átme'rőjü, vagy pedig hol szűkebb, hol tágabb, legtöbbnyire vak vege téresebb; rend szerint csak egy eredeti nyílása van kifelé, de kífúródhatik a' másik végén is. Mind ezen külön nemű öblöknél az említett és többnyire zárva maradó vak vég a' fekély' fenekének (basis, fundus) neveztetik. Ezen, az ürös fekélyeket bélyegző különbségeken kívül, az azokat okozó betegség vagy netalántáni senyves (cachecticus) állapot' tekintetében, kivált ha ez a' fekélyt támasztó betegséget okozta : az iirös fekélyek vagy egészen helybéli és független, magánálló bajt tesznek, vagy pedig részt vesznek a' még fenle'vő senyvben , 's így kórjelenségieknek (symptomatica) tartathatnak 's az uralkodó senyv' nevétől kölcsönzik neveiket, p. o. bujasenyves, görvélykóros 's tb. ürös fekélyek. Az okokra nézve azt tanítja a* tapasztalás, hogy sok és laz (laxus) sejtszövet; mély, kivált bőnyék (aponeuroses) alatt, csont és csonthártya közt 's az inas hüvelyekben lévő genyedés; a' szenvedő rész' függőleges helyeztetése, mellynél az elválasztott folyóság könnyen gyűlhet-össze ; végre egy a' testben uralkodó közönséges hibás állapot: az ürös fekélyek' támadásának 's makacs tartósságának is felette kedveznek 's így elkészítő okok gyanánt munkálódnak. Kórtámasztó okok gyanánt rend szerint a' következő betegségek lépnek-fel: mindenféle, de külö-