Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Első füzet

t>i II. L i t e r a t u r a. tetik erdeme szerint. A' kaskarilhéj átmenetelt formál a' zsongöregbítő szerektől az ingerlőkhez, az az mind a' két osztálybeli gyógyszerek' erőit a' természet' munkája által egyesíti magában ; 's ezen tekintetben egyfelől a' gyökönkéhez (

Valeriana) , másfelől pedig a' kínahéjhoz közelít, Nem olly ingerlő ugyan mint amaz, de erősítőbb; nem olly zsongító (tonicus) mint ez, de izgatóbb, 's így ennél sokkal emészthetőbb , 's töménytelen esetekben nálánál használhatóbb. Hibáznak, kik a' kínát elinellőzhetőnek állítják mellette; de hibáznak azok is kik ezt holmi vegyítékekkel kipótolhatónak gondolják. Minek utána az értekező történeteit és chemiai alkotó részeit elvégezte, ezen utóbbiakból igen helyesen inagyarázza-ki a' kaskarilhéj' gyógyerőit is. Megvallja hogy nein olly bizonyos váltóláz-ellenes szer mint a' pérui héj , de ott hol ezt szerfeletti érzékenység, gyenge gyomor (kisdedeknél, aggoknál) tiltja , hol a' láz a' folytonoshoz (f. continua) közel»dik 's a' hasbeli orgánumok' hibái által tartatik-fen: jeles szer; még jelesebb 's szinte egyetlen a' kisdedek' engedő lázaiban (f. remittens), mellyeknek gyökere a' bélhuzam' sérelmeiben van 's gyakran nyálkás —, vagy féreglázzal vagy aszalvánnyal (atrophia) zavartatnak-össze. Igen jeles továbbá a' gonosz indulatu lázakban, különösen a' szerfeletti érzékenységgel járó ideglázakban , kivált ha a' bőr' szárazsága mellett hasfolyás van jelen — altaljában a' hasfolyás' azon nemeiben, mellyek epés, poshadt vagy ideges bélyegüek 's a' bélhuzam lankadt munkálatű; végre a'bélhuzam' gyengeségében. Ajánlja az értekező Klügelstein után a' méhkóros (hystericae) asszonyoknak émelygéssel és hányással öszvekapcsolt főfájása ellen festvény (tin-