Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Első füzet

II. L i t t e i a t u r a. 63 goknak, hol először is a' kisded genyínagok és vérömlenyek lobos állapotot gerjesztenek , de melylyek' következése épen a" beteges glhy-elválasztás. A' vérerióbnát a' halál nem azért all-be, hogy a' gyuladás egész a' szívig terjedőéi, hanem a" genynek a' vérforgás' utaiba történő ál menetele, 's így a' vérnek közönséges inegfertezése miatt (Arnott). A' m é hi vér er lob (phlebitis uterina) Dance szerint egyedül szülés után támad, midőn a' méhnek és méhlepénynek (placenta) a' terhesség alatt kitágult vérereinek öszveküttetése megszűnik; noha vannak, kik halálos inéhi vérerlobot méhpöfeteg' (polypus uteri) lekötése után is látottnak állítanak. Ered rendszerint a' menüből' száján , melly a'méhlepény lefoszlása által megnyílt; innen elterjed a" szomszéd vérerekre, mellyek a' méht ellátják, a' miért is a' méhi véi'erlob többnyire méhlobbal (metritis) szövetkezik: valamint másfelől ismét mentőbből eredhet is. De könnyen elterjed a' méhi vérerlob a' méhen kivűl is, a' petefészkekbe (ovaria) , a' hasalatti (hypogastrics) — sőt ollykor magába az alsó ürös vérérbe (y. cava iuf.) és más alt estbe! i vérerekbe. Ezen betegség többnyire egy oldalra — leginkább a' balra van elkorlátolva , a' mi ugy látszik onnan van, mivel a' méhlepény többnyire a' bal oldalon ü'i. Ezen vérerlob' okai más vérerlobok' okaival egyeznek-meg ; csak hogy azok itt jobbadán egyedül a' szülés' és gyermekágy' időszakaszai alatt hatnak-be. Jelenségei legtöbb esetekben ezek: a' méhnek keménykés , golyóforuia daganatja , melylyet többnyire a' hasalatti tájékban, erezhetni; fájdalom, mikor a' kéz a' hastakarókon aital a' méh' testét vagy fenekét nyomja, mellyet mind az által fel nem kell cserelni ezen orgánumnak