Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Első füzet

2) Vegyes közlések kivonatokban. 5 ! szavait közli annak illyen czímű munkájából: „die Leichenöffnungen in Bezug auf Pathologie und Diagnose 's a' t.'* A' fürke'szményekből és tapasztalatokból tűnik ki, hogy a' kigőzölt folyadék néha ismét felszívódik, de a' minek csak a'hirtelen halál nemében vagyon helye, kivált a' szívnek hirtelen bekövetkezett szélhüdésekor; ha pedig a' halál hosszú kimerítő betegségek által készül elő , űgy a' felszívódásnak helye nem lehet, hanem inkább a' kigőzölgésnek. (Deckers Annalen 1831. 7). b) Különös kór-, gyógy- és gyógyszertudomány. 69) Az ember- és tehénhimlő' ugyanazonságáról; 's annak módjáról mint lehet a' tehenekről mindenkor heveny tehénhimlőnyírkot szerezni Dr. Sonderlandtól (Iíufel. Journ. Jan). A' legalkalmasabb , egyszerűbb, és biztosabb lítmód , a' teheneken tehén-himlőt gerjeszteni, és ez által tagadhatlanűl megmutatni, hogy a' természetes emberes tehén-himlő-ragadvány ugyan az legyen, a' következendőben áll: veszi az ember az olly himlős betegnek ágytakaróját, ki a' genyedési időszak alatt a' termeszetes himlőkben halt meg, vagy pedig tetemes mértékben ugyan abban szenved, 's kinek csekély terű szobája csak keveset szellőztetett , tüstént halála után, vagy pedig a' betegség' lefolyásának 14-dik napja felé, holott azt a' himlő-ragadvány eléggé hatotta meg, a' még meleg ágyon öszvegöngyolgetvén, lepedőbe takarja, valamelly tehén-istállóba viszi, a' hol is több, tán 4 — 5 üszők (fiatal tehenek) tartatnak , és azt az egyik tehénnek hátára teríti űgy, hogy azt, az első és hátsó labaihoz lévén kötözve magáról le ne rázhassa. í. gyan ezen takaró 24 ora múlva egy más tehénre tele-